A vadregényes, erdős táj szívében csütörtök délben benépesült az elesett hősök nyugvóhelye. „Emlékezni gyűltünk össze” – fogalmazott a rendezvény koordinátora.
A 77 évvel ezelőtti események áldozatai előtt hajtott fejet az a megközelítőleg több száz ember, aki a temetőben összegyűlt.
A megemlékezés katolikus tábori szentmisével kezdődött, majd Bíró Erika szörcsei református lelkipásztor tartott megemlékező beszédet. A lelkészhölgy beszédében kihangsúlyozta „az igazságtalanság, a magyarellenességek, a magyar gyalázásnak megszüntetését” amelyek „mindezidáig süket fülekre találtak”. „Meddig maradhat ez így?” – teszi fel a kérdést a lelkésznő, majd hozzáfűzi: „nem szabad nekünk meghátrálni, behódolni”, mivel „jövő csak úgy lesz, ha összefogunk, ha egy frontot alkotunk”, „nekünk nincs jogunk feladni!”
Tilki Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képviselője, felszólalásában kérdezte: „Miért vagyunk itt?” majd a kérdés köré fűzte „El kell érni Európában, hogy a kegyeleti jog megillessen mindenkit!” – zárta beszédét.
Fürjes Balázs Magyarország Miniszterelnökségének a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, felszólalásában kihangsúlyozta: „Mi tisztelettel emlékezünk bármely nemzet katonáira“. „El kell fogadnunk, hogy történelmünkben van, amiben nem fogunk egyet érteni…hisz nekünk Trianon tragikus veszteség”, amely méltánytalan, igazságtalan, ésszerűtlen volt Magyarországgal szemben”. Ezek után édesapja katonai avatóbeszédjében elhangzottakat idézte: „Fiaim, a nemzet becsületén csorba esett, rajtatok áll, hogy kiküszöböljétek“.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, beszéde elején a kegyeletsértésről, sirgyalázásról beszélt, kitért arra az eseménysorozatra, amely az elmúlt három év alatt történt az Úz-völgyi temetőben. A román hősök emlékművére mutatva kijelentette: „Hiszünk a közös munkában” majd kárpát-medencei összefogás kapcsán, hangsúlyozta „Együtt meg tudjuk védeni Úz – völgyét, a magyarság keleti határt!”
A rendezvényt egy érdekes, különleges mozzanat zárta. A II. a világháborúban használt katonai kürttel, szólalt meg a „magyar takarodó”.
A rendezvény után Borboly Csaba kérdésünkre, kitért a völgy és a területtel kapcsolatos peres ügyekre, majd elmondta: „A legfontosabb ügyek élveznek előnyt, vagyis a területi probléma. Azt már sikerként lehet elkönyvelni, hogy törvényes úton elismerték, Csíkszentmárton jogosan tart igényt a területre, most a már fél úton lévő következő per tárgya, hogy bizonyítsák, Dormánfalva nem formálhat jogot a szóban forgó térségre.”
Karda Dalma
BP Modeszt