Idén huszonötödik alkalommal szervezik a „Marosvásárhelyi Napok” programsorozatot. A rendezvénysorozat szlogenje: „Együtt a város!”. Több helyszínen zajlanak rendezvények: a központban, a polgármesteri hivatal közelében felállított színpadon, a marosvásárhelyi várban, a Ligetben és a Víkendtelepen. A rendezvénysorozaton helyen kapnak a kulturális és szórakoztató programok, fellépnek a helyi énekesek, együttesek, művészek. A szervezők külön programokat biztosítanak a gyermekek számára.
Szerdán Marosvásárhely központjában a Maros Plázával szembeni kis parkban, a XXV. „Marosvásárhelyi Napok” rendezvénysorozat keretén belül felavatták az „Erdélyi Iskola” (Școala Ardeleană) szoborcsoportot.
A szoborcsoport alakjai több mint két méteresek és az Erdélyi Iskola négy vezéralakját – Samuil Micut, Gheorghe Șincait, Petru Maiort és Ion Budai Deleanut – formálják meg.
Az avatás elött a város polgármestere, Soós Zoltán kijelentette: „Marosvásárhely is méltó emléket állít a román felvilágosodás és progresszió nagyjainak.” – majd hozzátette „Ma ünnepélyesen felavatjuk az Erdélyi Iskola szoborcsoportot, Petru Maior, Samuil Micu, Gheorghe Șincai és Ioan Budai Deleanu szobrát. Ezek az ikonikus személyek, akiknek ma köszönetet mondunk a fejlődés, az oktatás, a tudomány és a román nemzet szolgálatában tett erőfeszítéseikért, kivívták megérdemelt helyüket Marosvásárhely központjába. Gratulálok Ioan Vasile Grama szobrászművésznek, családjának és csapatának, továbbá mindazoknak, akiknek az emlékmű létrejöttét köszönhetjük!” – közölte Soós Zoltán polgármester.

Az Erdélyi Iskola a felvilágosodás korának román kulturális mozgalma, amely azt követően alakult ki, hogy az Erdélyben lévő román ortodox egyház, elismerte a római pápa primátusát és megalakították a Román Görögkatolikus Egyházat. A római kapcsolat hatására természetesen a felvilágosodás eszméi is igy eljutottak az erdélyi románokhoz. A mozgalom legfontosabb központjai Balázsfalva, Nagyvárad, Lugos és Belényes voltak.
A mozgalom jelentős hatást gyakorolt a román kultúra fejlődésére, nem csak Erdélyben, hanem Havasalföldön és Moldvában is, hozzájárulva a román nemzeti öntudat kialakulásához. Ők fogalmazták a II. Lipót császárnak benyújtott „Supplex libellus Valachorum” néven ismert petíciókat, amelyben létszámarányos képviseletet kértek a román népnek.

Még több az Erdélyi Iskola alakította ki a jelenlegi latinbetűs román ábécét, amely felváltotta a X. század óta használt cirillbetűs írást. Ők jelentették meg 1825-ben Budán az első négynyelvű román szótárt. Az iskola további jelentős szerepet vállalt a román nyelv megújításában.

„A városnapokhoz kötöttük az Erdélyi Iskola négy vezetőjét képviselő szoboregyüttes avatóünnepségét. Ezzel az avatóünnepséggel is hangsúlyozva a rendezvény fontosságát. Rég várt pillanat ez az egész marosvásárhelyi közösség számára, amelyre több erdélyi megyéből érkeztek előkelő vendégek, akadémiai, művészeti és egyházi területről is.” – közölte Alexandru György, Marosvásárhely PNL-s alpolgármestere.
A szoborcsoport felavatása Cristian Dumitru Crişan balázsfalvi görögkatolikus segédpüspök rövid imájával kezdődött, majd az egyházi méltóság fel is szentelte a Ioan Vasile Grama szobrászművész által készített szoboregyüttest.
Fontos eseménynek nevezte a szoborcsoport avatását Lucian Romașcanu kulturális miniszter. „Büszkeséget érzek, érzem, hogy azok az emberek, akik részt vállaltak a történelmünkben, beírták nevüket a város történelmében is, tették a dolgukat.” – tette hozzá a miniszter.
Az esemény után Soós Zoltán polgármester az erdélyi magyar és román felvilágosodási mozgalom összefüggéséről, az erdélyi iskola mozgalom egyes tagjainak magyar kötödésükről, a vallásszabadságról beszélt munkatársainknak.
Modeszt BP
Pál Kincső