Márki-Zay Péterről kevesen hallottunk Székelyföldön. Az erdélyi magyar média is annyit közölt róla csak, hogy egy székelyföldi magyar polgármester szokatlan kérdéssel fordult a nyilvánossághoz közösségimédia-oldalán, azt kérdezte követőitől, hogy fogadja-e hivatalában Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét? Talán ez volt az az ügy, ami viszonylag nagy nyilvánosságot kapott a magyarországi ellenzéki előválasztás után. Épp ezért határoztuk el, hogy felkeressük Márki-Zay Pétert. El kell mondanunk, mindenféle elfogultság nélkül, hogy a politikusoktól megszokott arroganciát mellőzve, válaszolt telefonhívásunkra és teljesen emberi módon beszélgetett velünk. Beszéltünk nemzet-politikáról, külpolitikáról, Erdélyről, határon túli magyarságról és természetesen a magyarországi belpolitikai kérdésekről is. Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a vele készült beszélgetést.
Ön minden kétséget kizárólag elsősorban azt a szavazóbázist képviseli, akinek elege van az elmúlt legalább 15 év politizálásból, amit Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor neve fémjelez. Mennyire tudja Ön, Magyarország miniszterelnökeként integrálni a magyar politikai palettát, a szélsőjobbtól, a mérsékelt konzervatív középen át, a liberálisokon keresztül, a szocialistákig?
Nézze egyáltalán nem akarok ezekkel a nézetekkel versenyezni. Nem is akarom őket eltéríteni a saját ideológiájuktól, mindenki, amit gondol, azt nyugodtan gondolhatja. De a legfontosabb kérdésben, meggyőződésem szerint egyetértünk. Minden szabadságszerető magyar egyetért abban, hogy nekünk, az Európai Unió részeként egy szabad, demokratikus jogállamként kell működnünk. Ahol sajtószabadság van, ahol nem lehet hátrány az, hogy valaki tagja vagy nem tagja egy adott politikai pártnak. Ahol nem támogatják, hanem üldözik a korrupciót. Azt gondolom, hogy ezek az értékek, ami a legfontosabbak. Összekötnek bennünket, függetlenül attól, hogy ki jobb, ki bal oldali.
Mikor Márki-Zay Péter lesz Magyarország miniszterelnöke, marad-e a kerítés a déli határon?
Marad! Orbán Viktor ugyanis, bár gyűlölet-kampányt folytatott a Márkihoz hű emberek és a migránsok ellen, az Európai Unió ellen, de az egész Európai Unióban a leggyorsabban a migráció, Magyarországon terjedt Orbán Viktor kormánya alatt. Csak 2019-ben Orbánék 55 000 EU-n kívüli migránst telepítettek be Magyarországra. A magyar lakosság elvándorlása miatti népességcsökkenést a migránsok betelepítésével „tudták le”. Bár szavakban migrációellenes, az egyetlen migrációt szervező és migráns-betelepítő párt, ma Magyarországon a Fidesz. Ezt, véleményem szerint sürgősen felül kell vizsgálni. Nekünk az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a kerítés megtartása mellett, az Orbán által befogadott migránsokat átvilágítsuk és azok közül az ismert terroristákat kiszűrjük, az ismert bűnözőket kiszűrjük. A nemzetközi körözésnek megfelelően pedig adjuk ki őket. Nem szabadon bocsájtani kell őket, nem mentegetni kell őket, akik nemzetközi körözött terroristák és bűnözők, azokat ki kell adni a hatóságoknak! Ennyiből mi Orbán Viktornak a migrációs politikáját két fronton is kritizáljuk és felülvizsgálatra méltónak tartjuk. Az egyik az az, hogy a gyűlölet-kampányokat le kell állítani, hiszen nagyon sok magyar testvérünknek van házastársa, élettársa, aki Magyarországra költözik és nyilván, nagy szeretettel fogadjuk. Gyermekeik azok ugyanolyan magyarok lesznek, mint bármelyik másik magyarnak a gyermeke. Pusztán azért, mert valakinek más a bőrszíne, attól még nem szabad, hogy migráns-elleni gyűlöletkampányoknak tegyük ki őket. Ugyanakkor, az Orbán által betelepített bűnöző migránsokat, azokat ki kell penderíteni az országból, mert nekik semmi helyük nincs Magyarországon!
Mi a különbség Márki – Zay Péter és Orbán Viktor között? Mi a különbség a Fidesz és a jelenlegi magyar ellenzék között?
Nyilván az én főtípusú véleményem a magyar ellenzékről viszonylag közismert. Azonban amikor az ellenzéket kritizálom, akkor őket nem a világnézetük miatt szoktam kritizálni. Azért szoktam, mert nem váltották még le a kormányt, illetve, hogy adott esetben sokszor maguk is hallgatólagosan vagy fedőlegesen közreműködtek a korrupcióban. Én, aki korábban a Fideszre szavaztam, aki tulajdonképpen sokkal inkább megtestesítem azokat az értékeket, amit a Fidesz magáénak vall, vagy kisajátít magának. Sokkal előbb voltam keresztény, mint a Fidesz. Mert a 80’-as években is minden vasárnap misére jártam, de akkor még Orbán Viktor a KISZ-ben politizált. Én a 80’ évek óta járok Erdélybe és az ottani rokonokkal kapcsolatot tartva, mindig szívvel-lélekkel támogattam a határon túli magyarság ügyét, akkor, amikor Orbánék a 90’ évek elején a trianoni megemlékezésről tiltakozva kivonultak a parlamentből. Én akkor sem szavaztam soha baloldali vagy liberális pártokra, mikor Orbán Viktor még radikális baloldaliként és liberálisként kijelentette, hogy amíg ő lesz a Fidesz elnöke, addig a Fidesz mindig egy liberális párt marad. Én mindig támogattam azt az Orbán Viktort, aki harcosan Putyin ellenes és Európa párti volt. Természet szerűleg nem tudok azonosulni azzal az Orbán Viktorral, aki harcosan Európa ellenese és szolgaian Putyin párti. Hogy én nemzeti érzésű magyarként akkor sem fogom megtagadni a segítséget a magyaroktól, hogyha Putyin nem engedi, vagy ez Putyinnak nem tetszik. És akkor sem fogom elzárni a gázvezetéket a kárpátaljai magyar testvéreink elől, hogyha Putyin ezt megparancsolja.
Hogyan képzeli el Magyarország viszonyát az EU-val, Oroszországgal és Kínával?
Az Európai Unió az a magyarok szempontjából egy különösen értékes építmény. Nemcsak mint az európai nemzetnek a közös hazája, de azt gondolom, hogy minden magyarnak leginkább közös hazája. A trianoni sebet, azt részben az Európai Unió intézménye tudja begyógyítani. Úgy, ahogy az Osztrák – Magyar Monarchiában, a Kárpát-Medence minden magyarja egy államalakulatban élhetett, úgy ma az Európai Unió ad erre esélyt és reményt a magyarság számára. Az Unió az Trianon óta először megteremtette azt a lehetőséget, hogy a Kárpát – Medence minden magyarja közös fizetőeszközzel, egy nagy államalakulatnak a polgáraként, légies határokon, gyakorlatilag akadály nélkül egymást meglátogatva, átkelve, újra szorosabban összetartozzon. Az Unió az a magyarságnak nemzet-politikailag is egy rendkívül fontos közössége. Ezen túl természetesen ezeréves történelmünk a nyugati kereszténységhez és a nyugat-európai kultúrához való tartozásról szól. Azt gondolom, hogy elárulnám ezt a közösséget, ha Orbán Viktorhoz hasonlóan orosz kémbankot telepítenénk be, az amerikaiak által üldözött orosz fegyvercsempészeket haza adnánk Oroszországnak és nem az őket üldöző Amerikának adnánk ki! Vagy éppenséggel a Səfərov féle baltás gyilkost hazaengednénk Azerbajdzsánba, ahol nemzeti hős lesz belőle. Egy keresztényt meggyilkoló iszlamistából, nemzeti hőst csinálnának. Szerintem a magyarság abszolút nemzeti érdeke minket az Európai Unióhoz és a NATO. A kérdés második része, hogy Oroszországgal és Kínával, vagy éppen Törökországgal való kapcsolatokról mit gondolok? Azt gondolom, hogy ezek nagyon nagy kultúrák, tiszteletre méltó nemzetek, akikkel Magyarország eddig is és a jövőben is baráti és jó viszonyt kell, hogy fenntartson, De csak a magyar nemzeti érdekek szem előtt tartásával! Az, hogy a magyar nemzeti érdekekkel szögesen ellentétesen a magyar felsőoktatásnál is sokkal több pénzt adjunk ki egy kínai kommunista migránsegyetemnek, ahol 3 milliós tandíjjal valószínűleg nem magyar gyerekek fognak tanulni, hanem migránsok, ezt a magyar nemzeti érdekkel ellentétesnek érzem. Azt, hogy egy Belgrád – Budapest gyorsvasutat drága kínai hitellel a magyar adófizetők finanszírozzanak, miközben az csak kínai érdekeket szolgál és semmilyen útba eső magyar népességcentrumokat, mind Szegedet, Szabadkát vagy Kecskemétet elkerül és csak Belgrádot össze Budapesttel. Ebben semmilyen nemzeti érdek nincs! Ez kizárólag kínai érdekeket, illetve azoknak a korrupt gazembereknek az érdekeit szolgálják, akik abból remélnek majd valamennyi hasznot bezsebelni, hogy rész vehetnek az építkezésbe. De ezt én a magyar nemzeti érdekek elárulásának tartom! Továbbra is ugyanúgy, ahogy Németország és az Egyesült-Államok is kereskedik Oroszországgal és Kínával, nekünk ugyanúgy kell kereskednünk majd velük a jövőben is. De csak a magyar nemzeti érdekek és a kölcsönös előnyök alapján, és nem kiszolgáltatva, feladva a magyar nemzeti érdekeket, idegen érdekeket szolgálva.
Márki-Zay Péter miniszterelnökként hogyan látja majd a román-magyar viszonyt?
Hát ez egy rendkívül színes és érdekes kérdés nyilvánvalóan, én azt gondolom, hogy bennünket nagyon sok minden összeköt. Én például a V4 együttműködést nagyon szívesen bővíteném Romániával, hogy egy példát mondjak. Ez elsősorban az ott élő magyarság érdeke is, de regionális érdek is. A magyar-román jó kapcsolatok jók, ebben egyébként Orbán Viktor nagyon sokat lépett előre, el kell ismerni. Orbán Viktornak általában az utóbbi időszakban jó kapcsolata volt román vezetéssel, néha egy kicsit túl jó is. Most gondolok a PSD-s szavazatvásárlási időkre. Tehát mindenesetre az pozitívum már önmagában az, hogy jó kapcsolatra kell törekedni Romániával, ebben szerintem egyet értünk.
Hogyan látja a viszonyt a többi szomszédos országgal, Szerbiával, Ukrajnával, Szlovákiával, Csehországgal és bővebben mondjuk Lengyelországgal, a V4-ekkel, Ausztriával, Szlovéniával?
Ausztriával most úgy eléggé vegyes Orbán Viktor viszonya. A többi országgal a régióban Orbán Viktor általában viszonylag jó viszonyt ápolt. Ez alól nyilván Ukrajna most kivétel. Ezt a jó viszonyt megtartani, sőt ahol lehet még fejleszteni is kell. Nagyon elismerem a lengyelek, oktatás vagy a gazdaság terén elért eredményeit, nagyon sajnálom, hogy Orbán Viktor nem ezen a területen akar együttműködni velük, hanem a fékek és ellensúlyok kikapcsolása területén, amiben nyilvánvalóan nem értünk egyet. Szintén sajnálom azt, hogy a lengyelek Orbán Viktor személyében valaki olyant támogatnak Magyarországon, aki Putyin érdekeit a nemzeti érdeknél fontosabbnak tartja. Ezt lengyel szemmel teljesen érthetetlennek és felháborítónak tartom. Azt gondolom, hogy a lengyelek mindig következetesebbek voltak és az Oroszországtól való függetlenségüket azt mindig nagyra értékelték. Azt szeretném, hogy így értékelnék azt, hogy mi magyarok sem szeretnénk orosz nemzeti érdekeknek kiszolgáltatva lenni.
Márki-Zay Péter szerint miniszterelnöksége esetén marad-e a határon túl élő magyarok szavazati joga?
Igen! Igen ezt a leghatározottabban szeretném kijelenteni! Ez az ellenzék közös álláspontja, ebben konszenzus van! Valóban voltak eltérő vélemények és vannak, akik háborognak. Azon háborognak, hogy Orbán Viktor egyfajta szavazatvásárlásra használta fel a határon túli magyarokat, a saját politikájának a támogatására, sokszor a korrupció fenntartásával! De a konszenzus, ennek ellenére is az, az ellenzéki közösségben, hogy szerzett jogokat nem lehet visszavenni! Tehát nem az a kérdés, hogy a határon túli magyaroknak a szavazati jogát bárki is vissza akarná venni, hanem az, hogy ezt a szavazati jogot bővítve konkrét képviselőket is küldhessenek a magyar parlamentbe. Ezt én személy szerint támogatom. Azt gondolom, hogy az egy jó dolog, ha a magyarországi német kisebbségnek, lehet saját képviselője a parlamentben. Nem látom, hogy miért ne lehetne például a határon túli magyaroknak is saját képviselője a magyar parlamentben?
A székely ember szomorúan emlékszik vissza 2004 december 5-ére és az ezt megelőző népszavazási kampányra. Erről mi Márki-Zay Péternek a véleménye?
Szerencsére nem voltam ennek részese semmilyen oldalon. Mint a határon túli magyarság ügyének mindig is támogatója még egyszer mondom, a 80’ években, amikor a Fidesz még tiltakozott a trianoni megemlékezés ellen, akkor is támogattam a határon túli magyarság ügyét. Nem kérdéses, hogy a határon túli magyarság számára a könnyített állampolgárság megszerzését is mindig támogattam! Amit valóban szomorúnak tartok, az akkori népszavazási kampányt. Tudjuk, hogy nem volt érvényes ez a népszavazás, a részvétel az nem volt meg. Nem arról van szó, hogy a magyarság jelentős része nem támogatta volna. A részvétel volt alacsony. Szomorúnak tartom azt, hogy ez politikai játszmáknak volt a következménye. Az eltelt 30 évben sok esetben politikai játszmáknak rendelték alá a határon túli magyarságot, belpolitikai kérdéssé tették a nemzetpolitikát. A nemzetpolitikának soha nem szabadott volna belpolitikai kérdésnek lenni! Önöknek erdélyi magyaroknak ez általában egy fájó pont, de azt látom, hogy az elmúlt 150 évben Romániában a nemzetpolitika sosem volt a pártpolitika kérdése. Ők mindig következetesek voltak ezen a téren, ha kommunisták voltak, ha Antonescu volt, ha király volt, ha Ceaușescu volt, de egy valamiben következetesek voltak: a nemzetpolitikában!
Miniszterelnöksége esetén támogatni fogja-e továbbra is az erdélyi magyarság gazdaságfejlesztési programját, amit a Fidesz kormány indított el, illetve kell-e ezen valamit változtatni?
Nagyon szívesen támogatom az összmagyarság és a határon túli magyarság ügyét és az ottani segítségnyújtást. Büszkén mondhatom Hódmezővásárhely esetében is azt, hogy az aradi testvérvárosunk első kérésére azonnal segítettünk, akkor amikor maszkot kellett adnunk. Mindaddig, amíg nekik kellett, addig ezt a segítséget fenntartottuk. Azt, hogy a magyar testvéreinket határon innen és túl, segíteni kell az megint csak nemzetpolitikai kérdés, ez nem lehet belpolitikai ügy. De ostobaságot azt sem a határon innen, sem túl nem fogok támogatni! Ez a stadionépítési őrület, amit Orbán csinál, ezt még Magyarországon sem támogatom. Akkor miért támogatnánk ezt a határon túl? Hogyha Csíkszeredának kórházra van szüksége, akkor segítsünk neki kórházat építeni és ne stadiont. Kórházakat épített Orbán kormánya Vietnámban és a Zöldfoki Szigeteken, de valamiért Csíkszeredában nem engedte, hogy kórház épüljön, magyarországi pénzből. Én meg annak vagyok a híve, hogy abban segítsünk a határon túli magyar testvéreinknek, amit kérnek.
Ön bejelentette azt, hogy Erdélybe kíván látogatni még a kampány megkezdése előtt. Vannak, viszont olyan erdélyi magyar politikusok, vezetők, akik az ön látogatását megpróbálják minimalizálni. Mi erről a véleménye, kik vannak a háttérben, hogyan látja ezt a kérdést?
Nézze, egyrészt roppant szomorú, hogy megint csak a belpolitika vetül ki az erdélyi magyarság esetére. Nekem nagyon jó kapcsolatom van mindenkivel, akivel testvérvárosi vonalon együttműködünk, Erdélyben is, Délvidéken is. Ezt a látogatást mi mind önkormányzat, nem annak a tudatában kezdtünk szervezni, hogy én meg fogom nyerni az ellenzéki előválasztást. Erre viszonylag kevesen fogadtak volna, bevallom még én se! Mi az előválasztástól függetlenül szerveztük a látogatást. Csak azért nem mentünk hamarabb az erdélyi testvérvárosainkhoz, mert a kampány engem lefoglalt. Úgy gondoltuk, hogy majd ősszel megyünk. El is mentünk volna minden áron, de a covid járvány olyan rossz irányt vett Erdélyben, hogy már szinte semmilyen rendezvényt nem lehetett megtartani. Ezért inkább lemondtuk. Nyilván fenntartom továbbra azt is, amit fél évvel korábban nyilatkoztam, amikor azt kérdezték, hogy amennyiben miniszterelnöknek választanának, hova vezetne az első utam? Akkor azt mondtam, hogy: Erdélybe! Tehát ez nálam egy érzelmi kérdés. Azt, hogy a kinti magyarságnak, egyes, egyébként nagyon nyitott tagjai, akik vállalták, hogy találkozzunk testvérvárosi kapcsolatok terén, most ebből kihátráltak, azt én egyértelműen egy magyar kormányzati nyomásnak tudom be! Szégyenletesnek tartom azt, hogy őket támogatásokkal zsarolják. Zsarolják az erdélyi magyar városok vezetését és azzal fenyegetik őket, hogy ha velem találkoznak, akkor nem fognak támogatásokat kapni! Ennél jobb példát nem is tudnék mondani arra, hogy miért kell leváltani ezt a kormányt. Még a határon túli magyarságnak is miért alapvető érdeke, hogy lecseréljük ezt a kormányt? Mert ez egy olyan korrupt kormány, aki azzal kíván hatalmon maradni, hogy másokat megfélemlít és zsarol! Nyilvánvalóan nem méltó, nemcsak a hazai magyarsághoz, hanem a határon túl élő magyarokhoz sem!
Van Márki-Zay Péternek politikus példaképe, akár kortárs is?
Bevallom Reagan elnököt vagy Obama elnököt például nagyon nagyra becsülöm az USA történetében, de Johnson elnököt is, akinek egy nagyon komoly társadalmi fejlesztési programja volt, a civil jogok, a nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás reformja terén. A great associaty program, amit Kennedy is elhatározott azt valójában Johnson hajtotta végre, azt gondolom, hogy ez egy történelmi tett volt. De Gaulle szerintem a franciák életében egy nagyon alapvető változást, egy pozitív változást hozott. Churchill nekem nagy példaképem, a brit történelemben. Szoktam még Mandelát és Gandhit emlegetni, akik engem is inspirálnak, itt Magyarországon. Elsősorban akkor mikor a magyar nemzet szabadságáért küzdünk, erőszakmentesen. Mert Mandelának és Gandhinak a szeretetteljessége, ahogy ők nem a megosztást és a gyűlöletet szorgalmazták, hanem a megosztásra és a gyűlöletre is szeretettel és türelemmel válaszoltak. Ez egy olyan példakép, amit az ember igyekszik megtartani.
Angi Antal