Megjelent a hivatalos közlönyben az állami oktatási intézmények, igazgatói és aligazgatói tisztségére kiirt versenyvizsga metodológiája, ugyanis augusztus 31-én lejár valamennyi korábbi években elnyert iskola manageri mandátum.
A közzétett procedúra szerint egy meglehetősen hosszú és bonyolult módszertanról van szó, ami három részből áll. A jelöltek ügycsomóikat szeptember 15-től kezdődően kell benyújtsák a megyei tanfelügyelőségre, a dossziékat szeptember 27–29-én kiértékelik, a sikeres pályázók listáját szeptember 30-án teszik közzé. Október 4–6 történik az óvások elbírálása és csak október 7. teszik közzé az első szakaszt, sikeresen pályázók végleges névsorát. Majd ezt követi október 15-én egy írásbeli szakasz, aminek eredménye 48 órán belül óvható. Ezt követően a harmadik szakasz az interjúszakasz, ami november 15 és december 8 között zajlik. Itt elsősorban az igazgató és aligazgató jelölt problémamegoldó, manageri képességeire koncentrálnak, valamint felmérik a pályázó ismeretét arról az oktatási intézményről, ahol az iskolavezetői állást töltené majd be.
Ezért megkérdeztük a székelyföldi tisztségben lévő magyar középiskolák vezetőit, pályáznak-e újabb mandátumra és ezt miért vállalják, esetleg miért nem vállalják az újabb mandátumot?
Varga László a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója: „Több mint valószínű, hogy fogok jelentkezni. Azért, mert úgy érzem eddig becsületesen végeztem a munkámat, szeretném folytatni ezt a hivatást.”
Dr. Farkas Zoltán Béla, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója: „A jelenlegi állás szerint úgy néz ki, igen megpályázom. Azt gondolom, hogy az eddigi befektetett munkámat, tudásomat tovább szeretném folytatni. Szeretném iskolamanageri tapasztalatomat tovább kamatoztatni.”
Tamás Levente, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója: „Igen indulok! Fontos számomra ennek az iskolai közösségnek a szolgálata. Itt megtaláltam magam, addig amíg úgy érzem tudok adni és bíznak bennem, addig természetesen állok elébe.”
Lakatos Mihály a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója: “Nem indulok. Úgy gondolom, hogy sikeres volt a majdnem húsz éves vezetői tevékenységem, de ennyi idő után a fiatalabbaknak át kell adni a vezetést.Szerintem az igazgatóság az egy nehéz szolgálat, de sok az elégtételt is, amelyekből erőt lehet meríteni. Nagyon fárasztó a fejetlen, változó, bürokratikus törvényekkel, alul finanszírozással való küzdelem. A jó igazgatókat a tanügyi rendszer meg kellene becsülje és ne értelmetlen versenyvizsgákkal stresszelje, főleg olyan vizsgaanyaggal, amelyet meg lehet tanulni, de legalább nyolcvan százalékát soha nem használjuk a mi rendszerünkben.”
Ezen felül a közzétett metodológia tartalmazza, hogy: „Azokban az oktatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelvén történik az oktatás, az igazgatói és aligazgatói tisztségekbe, valamint azoknál, a vegyes oktatási nyelvű tanintézményekben, ahol a kissességi nyelven történő oktatásért, egy vagy több aligazgató felel, ezeknek a pályázóknak, szükséges beszerezni, a román parlamentben az adott kisebbséget képviselő szervezet indoklással ellátott beleegyezését.”
Vagyis a magyar oktatási intézmények vezetőségére pályázó igazgatók és aligazgatók előzetesen be kell szerezzék az RMDSZ támogatását az ügycsomó elbírálása előtt.
Ez érdekes abban az esetben, ha egy pályázó, talán pártfüggetlen vagy más politikai szervezet tagja, az is lehetséges, hogy nem ápol jó viszonyt, egy faluközösségben az RMDSZ helyi szervezetének vezetőjével. Ezért visszautasítják a jelentkezését. A másik kérdés pedig, hogy hol van ezek után, a román tanügyi törvényben garantált politikamentes oktatás elve, Romániában?
BP Modeszt