Amint arról már beszámoltunk november 12-én, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartotta tisztújító küldöttgyűlését a Székely Nemzeti Tanács. A küldöttgyűlésen Izsák Balázs egyedüli jelöltként pályázott a – magát a székelység közképviseleti testületeként meghatározó szervezet elnöki tisztségére.
Arról is beszámoltunk, hogy a csaknem 15 éve, 2008 februárja óta, vezeti Izsák elnöki tisztségből az SZNT-t. A régi-új elnöknek a marosvásárhelyi küldöttgyűlésen részt vevő 152 küldött közül, immár 108 személy szavazott bizalmat. Viszont a marosvásárhelyi küldöttgyűléstől távol maradt Izsákot bíráló, belső ellenzék, akik meghatározó széki székeket képviseltek: Gyergyószék, Bardóc-Miklósvárszék, Kézdiszék és Udvarhelyszék elnökei, valamint számos elnökségi tag.
Újraválasztották Izsákot. Bírálói ezúttal nem is állítottak ellenjelöltet
Fekete Miklós, nyugalmazott kézdivásárhelyi tanárral, a Kézdiszéki Székely Tanács elnökével beszéltünk, aki Marosvásárhelyen küldöttgyűléstől többnyire távol maradt Izsákot bíráló, belső ellenzék nevében szolalt fel.
„Elemeztük az elnök úr által jegyzett meghívót és tisztelettel mondom, hogy erre a tisztújító ülésre – mely „Az önszerveződés a szabad Székelyföld szívverése” címet viseli – azért mentem el Kézdivásárhelyről, hogy tolmácsoljam, hogy mi is ezt az önszerveződést erősíteni kívánjuk, hogy az SZNT célkitűzését, az autonóm Székelyföldért meghirdetett harcot közösen, egy szívvel vállaljuk fel. Nem kívántunk semmiképpen személyeskedni, megalapozatlanul kritizálni. Ezért távolmaradásunk okát tisztelettel kellet közölnöm a megjelentek korrekt tájékoztatása céljából. A házszabály szerint a küldöttgyűlést meg kell előznie az Állandó Bizottság összehívásának, mely megállapítja és elfogadja a küldöttgyűlés napirendjét, időpontját és helyszínét. Erre határozott kérésünk dacára sem került sor.” – közölte Fekete Miklós.
Korábban már állásfoglalást juttattak el Izsáknak
„Mi több, Állásfoglalást juttattunk el az elnök úrnak, melyben az alábbiakat kértük a közös szolgálat, az eredményesség biztosítása érdekében – csak röviden sorolom fel a meg nem hallgatott, válaszra sem méltatott, a jobbítás őszinte szándékával, nem sértő módon megfogalmazott javaslatainkat: Egy ÁB ülésen beszéljük át a települések tisztújításának menetrendjét és határidejét, hogy aztán sor kerülhessen mind a nyolc székben az új, tisztújító küldöttgyűlésekre. Az ÁB feladata továbbá az évi költségvetés megtárgyalása, amelyre ismételt kéréseink dacára sem került soha sor (ezért merülhetett fel sokakban a gyanú az SZNT finanszírozásának törvényességét illetően). A székek viszont nem kaptak soha semmilyen anyagi támogatást!Az ÁB feladata továbbá a székely személyi kártyára vonatkozó témakör átbeszélése, hiszen a kártya csak a 18 életév felettiekre vonatkozik, míg a népszámláláskor regisztrálhatóak lettek volna mind a 18 év alatti székely fiatalok. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az SZNT elnöke a népszámláláskor mindenkit nyilvánosan arra buzdított, hogy ne székelynek, hanem magyarnak vallja magát!? Szintén az ÁB feladata lett volna a régiós aláírások benyújtási időpontjának megbeszélése, a román parlamentbe küldendő felelős megbízott feladatkörének megállapítása, csakúgy a külügyi megbízott esetében is. Mindenkit tájékoztatunk arról, hogy a fenti témákat, mielőtt az ÁB-be kerülne, először minden széki küldöttgyűlésen meg kellett volna tárgyalni, határozatot hozni, majd ezt a széki határozatot előterjeszteni az ÁB ülésen (ez a közképviselet útja!). Sőt minden szék javasolhat elnökjelöltet az SZNT tisztújító küldöttgyűlésére (ez is a közképviselet megjelenítése).” közölte Fekete Miklós.
A Székely Nemzeti Tanács elveszítette közképviseleti jellegét
„Világosan látszik, hogy az SZNT elveszítette közképviseleti jellegét, kézivezérlésű, pártszerűen működő szervezetté alakult át! Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ebben az évben nem ülésezett az ÁB, holott negyedévenként össze kellett volna hívni, vagy valahányszor a helyzet ezt szükségessé teszi. Meg kellett volna beszéljük a székek által kért házszabálymódosítást is, mert elfogadhatatlan ma már, hogy néhány széki elnök nem tagja az Állandó Bizottságnak, hiszen ő a széki közképviselet vezetője, ő ismeri a legjobban a szék problémáit, de úgyszintén helytelen az is, hogy egyes székeknek négy, míg másoknak csak egyetlen szavazóképes képviselője legyen az ÁB-ben.” – mondta a kézdivásárhelyi tanár.
Fekete Miklós álláspontja szerint nem lehetett tudni, hogy kinek milyen alapon volt szavazati joga a küldöttgyűlésen.
„Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden, így a mai ülésen is csak a székek által eljutatott küldöttlistán szereplő küldöttek rendelkeznek szavazati joggal, a többiek csak megfigyelőként lehetnek jelen. Kötelességem közölni azt is, hogy az öt szék határozata szerint, aki ma nincs itt, azt az új elnök nem képviseli, hiszen az SZNT az egész székely közösséget képviselő (vagyis közképviseleti) szervezet. Hogy a közképviselet ne csorbuljon, hogy vissza lehessen állítani, nagyon szépen, tisztelettel kérjük az ülésvezetőt, a szavazati joggal rendelkezőket, hogy az elnöki jelentés után, a hozzászólások után, a beszámoló elfogadásának vagy elutasításának megszavazása után a tisztújítást halassza el a jövő év tavaszáig azért, hogy minden településen, székekben, az ÁB-ben megtörténhessen a tisztújítás, ill. az alapszabálymódosítási határozat, az elnök személyére vonatkozó javaslat (hogy biztosítva lehessen a többes jelölés), hogy ezeket majd az SZNT tisztújító küldöttgyűlése elé lehessen terjeszteni elfogadás végett.” – jelentette ki Fekete Miklós.
Modeszt Bp
Virág Zsolt